Borika gyúr az anyaságra
Távol álljon tőlem a gondolat, hogy a Pocakmadzag amolyan Borika-blog legyen (pedig higgyétek el, óriási a kísértés!), mégis muszáj néha megírni. Például azt, hogy még nem volt egy éves egészen, amikor felfedezte azt a babát, amit anno Peti (jelenleg 10 éves, harmadszülött gyermekünk) kapott tőlünk, mikor Boldit vártam. Azt hiszem Bencének nevezte el a mama, akitől kapta,de nem emlékszem, hogy valaha is nevén szólítottuk volna. Nos Borika immár harmadik hónapja hurcibálja magával A babát, akit ha meglát, magához ölel, hol büfiztetős, hol szopis pózban, és eleinte kifejezetten rágcsálta a fejét, kezét, lábát, ami mostanra határozott puszilgatásba csapott át. Szóval Bori tegnap a következőt adta elő: egyik kezében partvissal seper (felnőtt partvis, naná!), másik kezében a babát öleli. Azt már egyik szemfüles megfigyelő sem tudta megmondani, hogy mi volt előbb: elkezdett takarítani, majd a síró gyermeket felvette és úgy folyatta a munkát, vagy épp dajkálta a kicsit, és észrevette, ...