pocakmadzag

Nem is tudom, hol kezdjem. Az érzelmi érintettség okán, talán onnan, hogy 4 éve készülök (kb) arra, hogy megfőzzem Főzelékes Feri Lengyeles kelkáposztáját . Akkor ettem ugyanis ezt a fantasztikus ételt a HelloAnyuban, ahol akkoriban gyakran megfordultam. Ott tartottam a konzultációkat, csoportokat, a LLL breastfeeding Cafe-ját és sokszor csak elültünk Zsuzsival a pamlagon, mint a Muppet Show öregjei. Ez időtájt Ági volt a konyhában, napról napra fantáziával, szívvel-lélekkel főzött. Egyik ebédre ezt a nemfőzeléket. Mert hogy köze nincs a főzelékhez. Ha végigbogarászod a receptet, látod, hogy ez egy serpenyős, pirított étel. Ugyan nem ismerem a lengyel konyhát, de nekem az indiaira hajaz az elkészítési mód. Csak a fűszerezése nem indiai persze. Ne legyetek restek, annyira nem macerás, mint amilyen finom, csak a főtt krumplit és a kelt kell adagonként lepirítani, meg a magos morzsát elkészíteni, onnan már 2 perc. Hogy vegánosítsam, vaj helyett Lidl-s vajízű Vita D'Or növény...

Rendszerint hétvégén van több időm a főzésre, ilyenkor kell előre gondolkodni. A szombat délelőtt a bevásárlás ideje. Mivel nincsen autónk, ilyenkor elkérjük a mamáékét és lebonyolítjuk a Lidl - DM- Freshnapf kört (olykor mást megállókkal is tarkítva) Tehát van egy heti bevásárló listám, amin az egész családnak, háztartásnak a heti "felszerelése" van rajta, ehhez még mindig jön olyan zöldség, ami tetszetős, abból főzök a következő hétre. Vannak állandó, visszatérő ételek, amelyeket minden héten elkészítek, hogy legyen mindig mihez nyúlnom. Ilyen a vöröslencse dahl , a vegán töpörtyűkrém, a tahini és humusz, a szotyikrém. Egy jó csípős forró leves mindig jöhet, és a kenyérre, kétszersültre is kell, hogy legyen mindig valami kenni való. A humusz meg alap. Akár beletekerve tortillába (egyebek társaságában: avokádó, bab, paradicsom, valami zöld - legtöbbször koriander vagy rukkola), de falafellel, vagy csak simán kiskanállal, lustább napokon nyers répával, serényebbeken ma...