Nyáron, ha szünet van

Egyszer régen, még három gyermekemmel ezelőtt egy nagycsaládos ismerősöm (Erika drága!), úgy július elején a nyári szünetre panaszkodott, és sopánkodva várta a szeptembert. Én nagyon elcsodálkoztam, és őszintén szólva, fel is háborodtam.
Nos, nem árulok el titkot, ha azt mondom, csak néhány év telt el, és megértettem.

Zajlik a szünidő, cseppet sem eseménytelenül. Fiúk jönnek-mennek, megyünk mi is, volt már Balaton, volt hiper-szuper fürdőkomplexum, volt régen halogatott szemvizsgálat (és még lesz is), volt Villány melletti ereszd el a hajamat, és persze volt betegség is, abból a fajtából, ami télen járja, véletlenül se a nyári fosós-hányósból.

Szerintem vagy lehetetlen, de legalábbis nehéz összeegyeztetni nyáron, pláne a közös nyaraláson a 13-tól 1 éves korig terjedő repertoárú gyerkőcök igényeit. Gondolkodom, és nézelődöm, keresnék tippeket, tapasztalatokat, ki hogy csinálja. Ha ötleted van, ne hallgasd el!

Közben megy a Fonoda, ha sikerül és Borika ügyes nagy lány lesz, (és sikerül elmennem a klinikai gyakorlatra), meg lesz az abszolutóriumom is, bár a szakdolgozatomat egyenlőre fejben írom.

És tele vagyok tervekkel még persze, de megpróbálok ezekre nem gondolni addig, míg a nyaralás alatt összegyűlt elmaradt feladataimat nem teljesítem.

Hm, azt hiszem írok egy listát. Jajjjj! Apropó lista, mit is kell még venni a fiúknak a túrára?

Egy időmegállítót és egy teleportálót szeretnék!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Magántanulói jogviszony, avagy kitaszítva vagy felszabadítva?

Glutén-tejmentes