Vegánnak lenni egy nagy családban - lehetséges?

Persze minden lehetséges, amit az ember elhatároz és hajlandó, képes is tenni érte. Szóval a cím, a kérdés hülyeség. Egyszerűen csak kell adni minden blogbejegyzésnek egy címet, ami őrületes szenvedés minden alkalommal.

Mi heten vagyunk a családban, apa-anya-gyerekek. Étkezés szempontjából én lógok ki a vegánságommal, amúgy mindenki mindenevő, egészen normális módon. Vagyis mindenkinek van olyan étel, amit nem kedvel különösebben, de senki sem válogatós. Az egyetlen körölmény, amire mindig tekintettel kell lennem, az az egyik fiú hagyma averziója.
A legidősebb fiam vega volt egy évig kb., persze mikor máskor mint gimi utolsó évében, úgyhogy minden reggel felkelt fél órával korábban és megfőzött magának. Ezzel tette próbára magát érettségi előtt. Már leszokott róla.

Most éppen én főzök minden nap. Mindenki meleg ebédet visz magával. És persze hétvégén is etetni kell. Nem panaszkodok, besegítenek a gyerekek és a férjem is a főzésbe, de azért persze a dandárja az enyém.

Hogy megkönnyítsem a dolgomat és a bevásárlást, két hétre előre megegyeztünk az ebédben. A lista kint csücsül egy fecnin a hűtő ajtaján, ezen negyedévente változtattunk, ha már unalmas. Így a nagyok közül, ha valaki épp ráér, akkor látja, mit kell megfőzni másnapra.

Vasárnapra igyekszem úgy főzni, hogy hétfőre is maradjon, így a hétfő kipipálva.

Szombaton délelőttönként bevásárolunk egy hétre előre, ilyenkor kölcsönkérünk autót. Hét főre bevásárolni már komolyabb erőforrást igényel,  bár volt idő, amikor bringákkal, hátizsákokkal jártunk a Tescoba. Így azért kényelmesebb. Ezért aztán szombaton mindig valami "gyors" kaja van. Külön szuperség, ha nem kell magamnak külön is főzni.
A mostani szombat is ilyen nap volt: paradicsomleves és szilvás gombóc.
Én a paradicsomlevest sok hagymával, fokhagymával, oregánóval és bazsalikommal főzöm, teszek bele pár marék rizst is betétnek. A tányérban a többiek reszelnek sajtot is rá.
A szilvás gombóc mirelit volt most, de ez egy gyors recept, ha valaki nem szeretne klasszikus krumplis tésztát főzni, jó szívvel ajánlom. Tojás nélkül is működik.

Vasárnap gyümölcsleves volt, mirelit erdei vegyes gyümölcsökből. Rizstejjel, rizstejszínnel habartam be, az állatevő családtagok görög joghurtot tettek még bele az asztalnál.
És akkor a legmacerásabb étel:

RAKOTT KRUMPLI

Amit egyszer hagyma nélkül, egyszer hagymásan és egyszer vegánul pakolok össze egy-egy tepsibe. Persze vagy 7 kiló krumpliból, hogy hétfőre is jusson még.
A család döntő többsége, 6/7-e úgy szereti a rakott krumplit, ha sok-sok hagymát megdinsztelek és ezt is belerétegezem a krumpli-tojás-kolbász szentháromság közé. Így az én vegán változatom így készült:


5 szem főtt krumpli
3 szem nagyobb csiperke
1 fej hagyma olajon dinsztelve (kb ennyit vettem ki a családi adagból, ami volt vagy 7 fej hagyma)
4 szelet violife füstölt szeletelt vegán sajt.

Egy kb A/4-es méretű kis tepsibe szeleteltem mindent rétegezve, a tetejére a 4 sajtszelet került, kb. 15 percet sült 230 fokon légkeveréses sütőben.



A tányéron kovászos uborka és marokkói répasaláta kíséretében látható. Westmalle Tripelt ittam hozzá, de csak 3 dl-t, mert bivalyerős sör.


Mint mindig hétvégén, most is készítettem magamnak a hétre előre ennivalót. Most főleg krémeket csináltam, főtt ételt majd menet közben mindig összedobok.
Szotyikrém, babkrém, vegán töpörtyűkrém, és hummusz készült.

Ígértem, hogy a

HUMUSZ-ról, tahiniről írok bővebben is.

Nos nincs nagy ördöngösség: az, hogy a humusz finom-e, szerintem azon múlik, hogy kerül-e bele elegendő tahini és olaj, meg persze hogy egyensúlyt találjunk a fűszerezésben. Ez utóbbi már teljesen szubjektív, én szeretem, ha jó fokhagymás és sok benne a római kömény.

A vegán konyhakészlet alapdarabjai a magok: szotyi, töki, len, szezám, földimogyoró és kesu. Ez mindig van itthon. Tahninihez megpirítok szárazon serpenyőben két kisebb maroknyi szezámmagot. (egy maroknyi nálam kb. két evőkanál, tehát összesen 4 ek.) Ha kihűlt, akkor kávédarálóban ledarálom. (Lényeges, hogy finomra daráljuk, de ha nincs rá mód, a késes aprító is megteszi, ne adjuk fel kávédaráló híján, az élmény főleg esztétikai része szenved csak csorbát így.)
Teszek hozzá egy gerezd fokhagymát, 2 ek. olivaolajat, sót és 1 ek. vizet. Összedarálom, és máris kész a humusz lelke.

Ebből érdemes többszörös mennyiséggel számolva nagyobb adagot elkészíteni, mert a tahini nagyon finom, pirítósra kenve is, de kis vízzel, citromlével folyósabbra lazítva jó öntetnek salátára, rakottasra, burritóba, falafelre tehető.

Az én aprítóm éppen akkora, hogy ilyenkor beleteszek egy konzerv csicseriborsót a leve nélkül, még sót, borsot, római köményt, még 2 ek. olivaolajat, 1 ek. citromlevet és egy kevés vizet, majd összeaprítom.
Ha van a kertben friss koriander zöld, azzal díszítem. Finom curryvel fűszerezve is. Én ritkán csinálom úgy.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Glutén-tejmentes

Magántanulói jogviszony, avagy kitaszítva vagy felszabadítva?